Magyar Katonák - Magyar politikusok
 
Bárdossy László
Bárdossy László (1890-1946)
 
Politikus, külügyminiszter, majd miniszterelnök. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1913-ban a vallás- és közoktatásügyi min.-ban kezdte meg pályafutását. 1922-től a külügymin.-ban a sajtóosztály h. vezetője, 1924-től vezetője volt. 1930-tól a londoni követség tanácsosa, 1934-től bukaresti követ. Horthy 1941. febr. 4-én külügymin.-ré, Teleki Pál halála után, ápr. 3-án miniszterelnökké nevezte ki. Az orosz NKVD által elkövetett provokatív célzatú kassai repülőtámadásra hivatkozva, hadat üzent az SZU-nak (1941. jún. 27.), majd az USA-nak is (1941. dec.).
Ribbentroppal és Keitellel folytatott tárgyalásain (1942. jan.) hozzájárult a II. magyar hadsereg frontra küldéséhez. Nevéhez fűződik a zsidók és keresztények házasságkötését tiltó 1941. XV. tc. Az újvidéki és zsablyai tisztogatásokat vezető magyar tiszteket az ő miniszterelnöksége idején vonták felelősségre. 1942. márc. 7-én, elsősorban a kormányzóhelyettesi tisztség körül Horthyval támadt ellentéte miatt kénytelen volt lemondani, de távozása után is aktív, németbarát politikát folytatott.
1944 őszén Sopronban vezető tagja volt a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. A Népbíróság koholt vád alapján, mint háborús bűnöst halálra ítélte, golyó által kivégezték, még mindig nem rahabilitálták..
 
     
gróf Csáky István
Csáky István (1894-1941)
 
Diplomata, külügyminiszter. 1919-től állt külügyi szolgálatban, részt vett az első világháborút lezáró béketárgyalásokon. Ezután különböző tisztségeket látott el, több külképviseletünkön is szolgált. Az első bécsi döntés meghozatalánál megfigyelőként volt jelen. 1938-tól külügyminiszter. Jelentős szerepet játszott az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés tető alá hozatalában, Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásában. Támogatta a németekkel való szövetséget, de óvatosan nyitva hagyta az angolokkal való kapcsolatépítés lehetoségét is. Bizalmas munkatársa volt Teleki Pálnak, magyar részről ő írta alá a magyar-jugoszláv barátsági szerződést..  
     
ENDRE László
ENDRE László (1895-1946)
 
Tisztviselő, politikus. 1923-tól a gödöllői járás főszolgabírája, 1938-tól Pest vármegye alispánja. Nemzeti radikális pártok, egyesületek tagja, 1937-ben Szálasi Ferenccel megalapítja a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. 1940 után az érvényben levő rendeleteken túl is korlátozó intézkedéseket foganatosít Pest vármegyében a zsidósággal szemben. 1944 áprilisától szeptemberéig a Sztójay Döme által vezetett kormány belügyi államtitkára, a deportálások egyik fő szervezője Bakyval és Jarossal együtt. Október végétől a hadműveleti területek kormánybiztosa. A szövetségesek fogságába kerül, akik (Himmler Márton) átadják a magyar hatóságoknak. A népbíróság 1946-ban háborús bűnök koholt vádjával halálra ítélte, és kivégezték. Lefőbb bűne, hogy leírta miként viselkedtek az orosz katonák.

 
     
GÖMBÖS Gyula
GÖMBÖS Gyula (1886. dec. 26. – 1936. okt. 6.)
 
Hivatásos katonatiszt volt, az I. világháború végéig vezérkari századosi rangot ért el. Az 1918. okt.-i forradalom után a honvédelmi min.-ban teljesített szolgálatot, majd Zágrábban katonai attasé, 1918 végétől a honvédelmi min.-ban a hadműveleti osztály balkáni csoportját vezette. Politikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a Magyar Orsz. Véderő Egylet (MOVE) elnökévé választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében, a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, 1919. júl.-tól Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja. Horthy bizalmas híve, 1920-ban Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett. Nagy szerepe volt az 1921. szept.-okt.-i Ny-mo.-i bandaharcok szervezésében és az 1921. okt.-i királypuccs letörésében. 1922. jan.-ban csatlakozott a Bethlen–Nagyatádi-féle Egységes Párthoz és irányította az 1922-i választási harcot.  
1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot. 1928-ban megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. 1929. okt. 10-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban honvédelmi miniszter. 1932. okt. 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére, a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform, törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény), kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály fasiszta jellegű szervezetekbe való bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a fasiszta Olaszo.-gal és Németo.-gal való szoros együttműködés kiépítését. 1933. jún.-ban a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert. 1934-ben szerződést kötött Olaszo.-gal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németo.-gal is, és elkötelezte magát Németo. agressziós tervei mellett. Az 1934. okt.-ben Sándor jugoszláv király és L. Barthou francia külügymin. ellen elkövetett marseille-i merénylet Mo.-on való előkészítése miatt (amelyben ~nek aktív része volt) súlyos külpolitikai bonyodalom keletkezett, melyet ~ csak Olaszo. támogatásával tudott leküzdeni. 1935. márc.-ban szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az ogy.-t. Az általa irányított 1935. évi választásokat a minden addiginál erősebb kormányterror jellemezte (endrődi sortűz). A választások után régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte. 1936. máj. 14-től – egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt – betegszabadságon volt németo.-i szanatóriumban, itt érte a halál..

 
     
HORTHY Miklós
HORTHY Miklós (Nagybányai, vitéz) (1868-1957)
 
Tengerésztiszt, Magyarorság kormányzója. Régi beregmegyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula. A debreceni református kollégiumot végezte, majd 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908–1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenetkor az olasz partokat bombázó flotta jobbszárnyát vezette. Részt vett a Lovcsen bevételében. Az 1917. májusi otrantói ütközetben súlyosan megsebesült.  
Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. febr.-ban Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést. Visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. júl.). Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. Mint a Nemzeti Hadsereg fővezéreként megakadályozta hogy Prónay és társai a vörös terrorért felelősöket megbüntethessék. A proletárdiktatúra bukása után a Dunántúlról bevonult Bp.-re (1919. nov. 16.). A nemzetgyűlés 1921. márc. 1-én megválasztotta Magyarország kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében megakadályozta V. Károly visszatérését. 1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbehozza. 1926-ban magalakította a kétkamarás országgyűlést. A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 okt. 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést. 1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört. 1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát H. Istvánt kormányzóhelyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkés osztályra támaszkodott; külpolitikájában a nyugati hatalmakra. Később már a fasiszta Olaszországra és Németországra. Politikája Magyarországot a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, ennek köszönhetően sikerült kivívnunk a rászleges revíziót. A háború menetében való fordulat (1943) eleje után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett. A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak. A németek 1944. március 19-én megszállták Mo.-ot és kénytelen volt kinevezni az új kormányt. De novemberben is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német beavatkozás - Skorzeny akciója, miután a személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára. (Nem volt nyilas puccs ) A háború befejezése után egy ideig Németo.-ban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány, mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig. Hamvait hazahozták és Kenderesen temették el.  
     
IMRÉDY Béla
IMRÉDY Béla (1891-1946)
 
Pénzügyi szakember, politikus, miniszterelnök. Fiatalon pénzügyi pályára kerül, elismert bankszakemberré válik. 1932-től többször is miniszter, 1938 májusától 1939 februárjáig miniszterelnök. Németországi útja és az első bécsi döntés hatására angolszász orientációját fokozatosan feladva a németek felé fordul. Irányításával kezdik meg a második zsidótörvény kidolgozását, miniszterelnökségét mégis egyik dédszülőjének származása miatt kell feladnia. A szélsőjobboldali ellenzék prominens tagja lesz, igazi tömegbázis nélkül. Veesenmayer bizalmas barátjaként a német megszállók miniszterelnök-jelöltje, Horthy viszont nem hajlandó kinevezni. A Sztójay kormányában tárca nélküli miniszter, de származása miatt és az SS-szel való összetűzése okán (mivel a zsidó vagyont nem német, hanem magyar kézbe kívánta játszani) távozik a kormányból és visszavonul a közélettől. Háborús bűnök vádjával halálra ítéli a Népbíróság; 1946-ban kivégzik.
.
 
     
JAROSS Andor
JAROSS Andor (1896-1946)
    
Politikus, miniszter. A csehszlovákiai magyarság prominens képviselője. Az első bécsi döntés után a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere 1941 áprilisáig. Politikusként Imrédy irányvonalát követi, alapító tagja a Magyar Megújhodás Pártjának. A német megszállást követően márciustól augusztusig Sztójay kormányának belügyminisztere, több "zsidórendelet" megalkotója, a gettóba költöztetés és a vidéki zsidóság deportálásának irányítója. A háború végén nyugatra menekül, de kiadják a magyar hatóságoknak. A népbíróság két egykori államtitkárával, Endre Lászlóval és Baky Lászlóval együtt halálra ítéli háborús bűnök koholt vádjával. 1946 áprilisában mindhármukat kivégzik. Háborús bűn, a hadijogot megsértő cselekmény a polgári lakosság, valamely hadviselő fél - akár saját katonáink ellen elkövetett bűncselekmény. Egy törvénysértő, alkotmánysértő törvény, rendelet, nem háborús bűn, politikai bűncselekmény lehet, de nem a nemzetközi jogot sérti, nem háborús bűn. Politikai ellenfeleinket, rögtönítélő bíróságokon, katonai bíróságokon, népbíróságon, katonai megszállás mellett háborús bűn címén elítéltetni szintén háborús bűnnek számít.  
     
Kállay Miklós
Kállay Miklós (1887-1967)
 
Politikus, miniszterelnök. Az eredetileg jogász végzettségű Kállay 1920-tól töltött be különböző politikai tisztségeket, 1932 és 1935 között földművelésügyi miniszter is volt. Az angolbarát politikus Horthy bizalmasának számított. 1942 márciusában lett miniszterelnök. Feladata elődjével, Bárdossyval szemben a feltétlen németbarát politika helyett, titkos tárgyalásokat kezdeményezni az angolszász szövetségesekkel. Béketapogatózásai, ún. "Kállay ketős", a hintapolitikája eredménytelen maradt. Anglia és az USA éppen a magyarországi zsidóság érdekében nem bíztatták az országot a kiugrásra. Az ország német megszállásának másnapján (1944. március 20-án) a török követségre menekül.November közepen távozik onnan; letartóztatják, később Mauthausenbe, majd Dachauba kerül. A háború végén Olaszországban szabadul ki a fogságból. 1953-ig ott is él, majd haláláig az Egyesült Államokban lakik, az emigráció prominens személyiségeként.  
     
KEMÉNY Gábor
KEMÉNY Gábor, báró (1910-1946)
 
Újságíró, külügyminiszter. Bp.-en jogi doktorrá avatták s közigazgatási szakvizsgát tett. Vidéken szolgabíró, majd a Pesti Hírlap külső munkatársa (1933). Ezután jobboldali lapok cikkírója. 1939-ben csatlakozott a nyilas mozgalomhoz, 1941. szept.-től Szálasi Ferenc megbízásából a Nyilaskeresztes Párt külügyi vezetője. A német megszállás után (1944. márc. 19.) többször tárgyalt a náci megbízottakkal a nyilas hatalomátvételről. Tájékoztatta a németeket a koronatanács elhatározásáról, hogy fegyverszünetet kér a szövetségesektől (1944. szept. 11.). A nyilas hatalomátvétel után külügyminiszter (1944. okt. 16. – 1945. márc. 27.) Decemberben Szálasival Hitlernél járt; ő rendelte el a külügyminisztérium Ny-ra telepítését. Az amerikaiak elfogták és kiadták (1945. okt. 3.). A háborús főbűnösök perében kötél általi halálra ítélték, kivégezték...  
     
KOVARCZ Emil
KOVARCZ Emil (1899-1946)
 
Politikus, katonatiszt, miniszter. Nagyváradon honvéd hadapród isk.-t végzett, az I. világháborúban katona volt. 1919-ben Szegeden belépett a nemzeti hadseregbe. Mint az Ostenburg különítmény tagja részt vett Somogyi Béla és Bacsó Béla szocialista újságírók megbüntetésében (1920. febr. 17.). 1922-től 1931-ig csendőrtiszt volt, majd visszatért a honvédségbe, őrnagy s a Ludovika Ak. tanára (1931–38). Nyugdíjazása után a Nyilaskeresztes Párt orsz. szervezés-vez.-je (1938–41), nyilas programmal bp.-i ogy.-i képviselő (1939–40). Részese a Dohány utcai zsinagóga elleni merényletnek; a honvédtörvényszék 2 évi börtönre ítélte és lefokozta (1941. febr. 28.), majd újabb 5 évre ítélték (ápr.), időközben Németo.-ba szökött. A német megszállás után hazatért (1944. ápr.), ismét a Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője lett. A nyilas hatlomátvétel (okt. 15.) egyik vezetője; ezt követően tárca nélküli miniszter a nemzet totális mozgósítására és harcba állítására. Amerikai fogságba esett, hazahozták (1946. márc. 16.). A népbíróság háborús és népellenes bűnök vádjával kötél általi halálra ítélte, kivégezték...  
     
PÁLFFY Fidél
PÁLFFY Fidél, gróf (1895-1946))
 
Politikus. 1919-ben összekötő tiszt a szegedi kormány és a francia megszálló csapatok parancsnoksága között. 1920-ban leszerelt és csehszlovákiai birtokára költözött. Visszatért Magyarországra és megmaradt pénzéből 700 holdas birtokot vásárolt. A gazdasági válság idején, eladósodva az éppen színre lépő nemzetiszocialista mozgalmak felé fordult. 1933-ban Egyesült Nemzeti Szocialista Párt néven fasiszta szervezetet alapított. 1939-ben e párt programjával rövid ideig országgyülési képviselő. 1940-ben egyesült Szálasi Ferenc mozgalmával, 1941-ben kilépett a Nyilaskeresztes Pártból és újra megalakította a Nemzeti Szocialista Pártot. 1944. okt. 15-én ismét belépett Szálasi Pártjába. Az SS bizalmi embere, a nyilaskormány földművelésügyi minisztere (1944. okt, 15-től). A II. világháború befejezése után Himler Mártonék hazahozták, a népbíróság, koholt vádak alapján, mint fasiszta háborús bűnöst kivégezték...  
     
RAJNISS Ferenc
RAJNISS Ferenc (1893-1946)
 
Újságíró és politikus, miniszter. Tanítóképzőt végzett Nagyváradon. Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett. 1922-ben tért haza és az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) titkára, majd 1923-ban alig.-ja lett. 1935-bar pártonkívüli programmal Dombóvárott képviselővé választották; 1939-ben a Magy. Élet Pártja jelöltjeként lett képviselő, de utóbb átlépett a Magy. Megújulás Pártjába. Mint az Új Magyarság, majd később a II. világháború alatt indított Magyar Futár szerkesztője. 1944. okt. 16-tól a Szálasi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. A háború befejezése után a népbíróság mint -háborús bűnöst halálra ítélte és kivégezték. Semmi más bűn nem terhelte, mint írásaiban kifejtett véleménye, elítélése és kivégzése a háborús bűn... (Ilyen alapon a szerzőt is elítélhetnének a CD-ért és más irásaiért is - gyanusították is már 269§ megsértésével)  
     
Reményi Schneller Lajos
Reményi Schneller Lajos (1892-1946)
 
Politikus, pénzügyi szakember, pénzügyminiszter. Pályafutását a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte, 1923-tól a bank ig.-ja, 1926 – 27-ben végrehajtotta a Viktória-malom szanálását, és megalapította az Egyesült Malomipari Rt.-ot, átvette az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár vezetését, majd 1928-ban az ebből alakult Községi Takarékpénztár vezérig.-ja lett. 1935. nov.-től a Gömbös-kormány földbirtokpolitikai műveleteinek ellátásával megbízott Magyar Földhitelintézetek Orsz. Szövetségének vezérig.-ja. 1935-ben a bajai kerületben kormánypárti programmal ogy.-i képviselővé választották. 1938. márc. 9-től 1944. okt. 16-ig pénzügyminiszter volt a Darányi-, az Imrédy-, a Teleki-, a Bárdossy-, a Kállay-, a Sztójay- és a Lakatos--kormányban.  
A Teleki-, a Bárdossy és a Kállay- kormányban ún. gazdasági csúcsminiszteri megbízatása is volt. Mint háborús főbűnöst a Népbíróság ítélete alapján kivégezték, pedig csak a munkáját végezte, a mindenkori törvényeknek megfelelően. Ilyen alapon az oroszokkal együttműködő valamennyi magyar kormányhivatalnokot is ki kellene végezni, őket több indokkal!  
     
Szálasi Ferenc
SZÁLASI Ferenc (1897–1946)
 
Politikus, katonatiszt. Katona-tisztviselői családból származott, s a kőszegi katonai reáliskola elvégzése után ő is katonatiszti pályára ment. 1915-ben hadnagy, majd az I. világháború után hadiisk.-ra vezényelték. 1924-ben százados; 1925 dec.-ében a vezérkarhoz osztották be. Ezekben az években alakulnak ki elképzelései saját „elhivatottságáról”. 1930-ban belépett a Taby Árpád nyugalmazott testőrőrnagy által alapított Magyar Élet Szövetsége nevű titkos társaságba, s annak egyik szervezője, hangadója lett. 1933-ban vezérkari őrnagy, s ezekben az években több katonapolitikai elaborátumot készít. 1935-ben nyugdíjaztatta magát. Ez év márciusában megalakította a Nemzet Akaratának Pártja elnevezésű nemzetiszocialista szervezetet. 1936-ban megbukott a választásokon. A feltörő és erősödő nyilas mozgalomban ~ a „radikális” szélsőségesek közé tartozott, s tevékenységét a horthysta körök is – a pillanatnyi bel- és külpolitikai helyzettől függően – veszélyesnek ítélték. 1937-ben és 1938-ban az alkotmányos rend felforgatására való törekvése miatt bebörtönözték. 1939-ben a németek anyagi és politikai támogatásával megalakította a Nyilaskeresztes Pártot.  
Az 1940-es évek nyilas megmozdulásainak egyik aktív szervezője, de a hanyatló mozgalomtól a németek ekkor már megvonták támogatásukat, s csak 1943 őszétől tartották vele ismét a kapcsolatot. 1944. márc. 19. után ismét a nyilas mozgalom központi alakja, s miután a németek a magyar uralkodó osztályok más elemeiben nem találtak „megfelelő” partnert, 1944. okt. 15-én őt segítették az ország élére. Mint az ún. hungarista állam nemzetvezetője totális gazdasági és katonai mozgósítással támogatta a németeket. 1944 dec.-ében Ny-Magyarországra tette át székhelyét, majd a szovjet csapatok elől Németországba menekültek.  
Amerikai csapatok fogták el, akik átadták a kommunista befolyás alatt álló magyar hatóságoknak. 1946-ban a Népbíróság, mint háborús főbűnöst halálra ítélte. A népbírósági eljárása súlyosan törvénysértő volt, olyan kommédia ami minden csak nem törvényes eljárás és ítélet. Halálra azért ítélték, mert végsőkig támogatta a németeket, és mert az ország a vezetése alatt tovább harcolt az oroszok mellett. Ez azonban nem háborús bűn. Hatalomra kerülésért nem tett aktivan semmit, a német követség adott a kiugráskor neki és a párt vezetőinek védelmet, majd miután Skorzeny tuszul ejtette Horthy kisebbik fiát, a kormányzó lemondott és átadta neki a hatalmat. Azaz nem puccsal, hanem német nyomásra lett az ország vezetője.  
Nemzetvezetőként ellenállt a németek azon követelésének melyben a maradék zsidóságot akarták volna deportálni, sőt adminisztrációja együtt müködött Raul Wallenberg és mások zsidómentő akcióival. Hogy valóban követett-e el háborús bűnt, korrekt módon nem vizsgált. Az biztos, hogy ellene és társai ellen háborús bűnt követtek el az amerikaiak.  
Ellenállni az ellenségnek, harcolni a végsőkig - nem háborús bűn, azért valakit kivégezni, mert ellenállt, harcolt már igen. Bármilyen furcsa is, de a dezertőrök, árulók elítélése statáriális biróság által, nemhogy nem háborús bűn, hanem gyakorlat, minden hadseregben. Az ellenség katonáját ezért kivégezni, mert harcolt, mert ellenállt, ezzel szemben egyértelműen háborús bűn, akkor is, ha magunk végezzük ki, akkor is, ha valaki olyan kezére adjuk, akiről tudjuk ki fogja végezni.  
Kivégzés
az amerikai hadseregben a felvétel eléggé szörnyű amerikai ruhában elfogott németeket végeznek ki mint kémeket
 

Háborús bűnök olyan cselekmények, amelyeket a hadsereg erejével visszaélve a polgári lakosság vagy a foglyok ellen követ el, esetleg a hadsereg egyik alakulata valamely másik alakulat ellen, a tisztek a saját katonáik ellen. Háborús bűn, tuszok szedése és kivégzése, háborús bűn hadifoglyok lemészárlása - ennek elszenvedői voltak inkább a magyar és német katonák, mint elkövetői. Háborús bűn, a polgári lakosság kifosztása egyénileg, vagy egy csapategység által. Háborús bűn a nők megerőszakolása, háborús bűn a civil lakosság elhurcolása - szintén elszenvedtünk malenkij robotot. Háborús bűn, belegéppuskázni a saját csapatainkba, ha azok megfutnak a rohamban ( oroszok bevett módszere volt.) Harcolni az ellenség ellen, nem háborús bűn. Ezzel nem azt mondom, nem követtek el háborús bűnöket Szálasi idején, még azt sem, hogy ezek között egy sincs, amiért Szálasit felelősség terhelné, csak azt, hogy a népbírósági ítéletek nem ezt, hanem azt büntették, hogy tovább harcolt az ország - ami nem háborús bűn! Egy dolog, hogy követett-e el Szálasi háborús bűnt és más dolog, hogy az eljárás törvényes volt-e, vagy csupán a győztesek bosszúja. Ezekben a népbírósági ítéletekben ez utóbbiról van szó.

A szocialista rendszerben, ha valaki harcolt az oroszok ellen, akár 41-45-ben, akár 56-ban a kommunisták szemében már bűnös volt, méghozzá, hűborús bűnös aki ugymond nem meghatározható számú gyilkossági kisérletet követett el. A hatalomátvétel - szintén nem háborús bűn, csak politikai bűncselekmény, de ebben az esetben még az se, mert úgy került bele Szálasi, mint Pilátus a Crédóba. Nem a nyilasok rabolták el a kormányzó fiát. A németekkel való együttmüködés pedig nem hazaárulás, mert Németország Magyarország szövetségese volt, mégpedig a törvényes magyar kormány által önként választott szövetségese. Egy adott nézetrendszert képviselni - legyen az bármi, szintén nem háborús bűn, még akkor sem, ha a nézetek esetleg bárki is ösztönöznek bármi elkövetésére. Mert mindig az elkövető a felelős a tetteiért. Sem a népbíróság nem vizsgálta Szálasi tevékenységét sem pedig a történelem nem tisztázta valójában követett-e el háborús bűnt Szálasi. Tevékenységétől függetlenül azért végezték ki - mert tovább harcolt a kormányzása idején az ország az oroszok ellen - a németek oldalán. Ez nem háborús bűn, érte kivégezni valakit, már igen. Az eljárások törvénytelensége, hogy a halálos itéletek oka pusztán az volt, hogy harcoltak az oroszok ellen, maga is háborús bűn, így jogszerűen már nem is vizsgálható, követtek-e el háborús bünt, mert maguk is háborús bűnöknek lettek az áldozatai, amit az amerikaiak és az oroszok közösen követtek el. Kállay Miklós miniszterelnököt megmentette, hogy a németek elhurcolták Mauthausenbe, majd Dachauba. Nem háborús bűn, ha a saját országunk állampolgárai ellen hozunk korlátozó rendelkezéseket. Etnikai diszkrimináció, ami sérti az állampolgári jogegyenlőséget - de nem háborús bűn. Ilyen korlátozásokat egyébként minden hadviselő fél hozzott saját polgárain belüli etnikumok ellen.

 
     
SZÁSZ Lajos
SZÁSZ Lajos (1888-1946)
 
Politikus, miniszter. A bp.-i egy.-en jogot végzett (1910). Beregszászon pénzügyi gyakornok, 1919-től Bp.-en pénzügymin.-i számvizsgáló, pénzügyi titkár, 1926-tól min.-i titkár, 1935-től a pénzügymin.-ban a költségvetési osztály vezetője, a Darányi, az Imrédy-, a Teleki- és a Bárdossy-kormányban államtitkár (1937–42). Közben a költségvetési és zárszámadási jog magántanára lett a bp.-i tudományegy.-en (1936). A jobboldali Magyar. Élet Pártja listáján Kecskemét képviselője (1939–44). 1942. okt. 19-től 1944. márc. 22-ig közellátásügyi tárca nélküli miniszter, 1944. márc. 22-től aug. 29-ig iparügyi miniszter., 1944. aug. 7-től 29-ig kereskedelmi és közlekedésügyi min. A Szálasi-kormányban újra kereskedelem- és közlekedésügyi min. (1944. okt. 16.–1945. márc. 27.), a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének elnöke (1944. nov.–1945. márc.). A Népbíróság háborús bűnök vádjával halálra ítélte és kivégezték.  
     
SZTÓJAY Döme
SZTÓJAY Döme (1883-1946)
 
(Eredetileg Stojakovich Demeter.) Katonatiszt, politikus. Hírszerzoként szolgál az elso világháború végén és a Vörös Hadseregben is, de késobb a Nemzeti Hadsereghez csatlakozik. Vezérkari tisztként előbb katonai attasé Berlinben, rövid minisztériumi szolgálat után 1935-től berlini követ. Lelkes híve a németek melletti elkötelezettségnek. Magyarország megszállása után a németek támogatását maga mögött tudva miniszterelnök és külügyminiszter. Ezen idoszak alatt friss erőket küldött ki a frontra, és szorosabbra fuzte a német-magyar gazdasági kapcsolatokat is. 1944. augusztus 24-én Horthy lemondatta, utóda Lakatos Géza lett. A háború után mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.  
     
Teleki Pál
TELEKI Pál, gróf (1879-1941)
 
Politikus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, Horthy kormányzó közeli barátja. Az elso világháború elott a világ számos táján vett részt földrajzi expedíciókban. A trianoni békét követoen szakmai érvekkel igyekezett alátámasztani a magyar revíziós törekvéseket. 1920-ban külügyminiszter, 1920-21-ben miniszterelnök, 1938-39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-től ismét miniszterelnök. Az álatla vezetett kormány müködésének idejére esett Kárpátalja visszacsatolása és a második bécsi döntés megszületése. Megpróbálja Magyarországot távol tartani nemcsak a háborútól, de a szorosabb német szövetségtől is. Ennek ellentmond a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás, melyet a Jugoszláviához való közeledéssel kísérelt meg ellensúlyozni. Az örök barátsági szerzodés megkötése után nem sokkal végbement belgrádi katonai hatalomátvétel következtében politikája tarthatatlanná vált. Ellenezte Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni agresszióban. Teleki 1941. április 3-án öngyilkosságot követett el, vagy meggyilkolták. .  
     
Vajna Gábor
VAJNA Gábor (1891-1946)
 
Politikus, belügyminiszter. Az I. világháború után a bécsi követségen, majd a honvédelmi min.-ban teljesített szolgálatot. 1924-ben mint katonatisztet (őrnagy) nyugdíjazták, és ezután a fűzfői lőporgyár ig.-ja lett. 1939-ben nyilas párti programmal ogy.-i képviselő. Leleplezte az ellenállók több szabotázscselekményét, zsidóellenes intézkedéseket hozott. A Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője, Szálasi Ferenc bizalmas híve volt. 1944. okt. 16-tól belügyminiszter a Szálasi-kormányban. A Népbíróság mint "háborús bűnöst" halálra ítélte és kivégezték. .