Német politikusok

	Német politikusok - Német Katonák
FRITZSCHE	FRITZSCHE, Hans (1900-1953)
	Német újságíró, rádiókommentátor. Kezdetben inkább konzervatív nacionalista volt, de 1933-tól főmunkatársként dolgozott Goebbels propagandaügyi minisztériumában, és ebben az évben a náci pártba is belépett. Rádióbeszédeiben a náci propaganda szólamait visszhangozta. 1942-ben a minisztérium rádióosztályának vezetoje lett. Ettol az idotol kezdve inkább a német nép moráljának erosítésén dolgozott. A nürnbergi per során felmentették, de egy német bíróság 9 évi börtönre ítélte. 1950-ben szabadon engedték.

FRICK	FRICK, Wilhelm (1877-1946)
	Német jogász, politikus. Korán csatlakozott a nácikhoz. 1923-ban részt vett a müncheni sörpuccsban. 1930-ban ő lett az elso náci tartományi miniszter, Thüringiában felelt a belügyekért. A hatalomátvételtől 1943 nyaráig a birodalom belügyminisztere. A nevéhez fűződik a "nürnbergi faji törvények" megfogalmazása és elfogadtatása, a zsidók, kommunisták, szocialisták, egyházi vezetők és a rendszer más ellenségei ellen hozott rendeletek egész sorának végrehajtása. Bár névleg Himmler felettese volt, a Gestapo és az SS ügyeibe nem volt beleszólása. 1943-tól a Cseh-Morva Protektorátus irányítója, de csak névlegesen, az igazi hatalom alárendeltjének, Karl-Hermann Franknak a kezében volt. A nürnbergi perben halálra ítélték es kivégezték.

Hans FRANK	FRANK, Hans (1900-1946)
	Német jogász, a náci párt tagja, Hitler ügyvéde. 1933-ban bajor, később birodalmi igazságügy-miniszter. 1939 októberétől a megszállt lengyel területek főkormányzója. Kegyetlen terrort vezetett be, lengyeleket, zsidókat végeztetett ki, és gazdaságilag teljesen kizsigerelte az országrészt. Sokan idézték azt a történetet, miszerint amikor meghallotta, hogy a csehországi protektor, Neurath plakátokat tétetett ki, amelyeken bejelentette hét egyetemista kivégzését, Frank azt mondta egy újságírónak: "Ha én is elrendelném, hogy minden hét lelőtt lengyelt plakát hirdessen ki, nem lenne elég erdő Lengyelországban ahhoz, hogy papírt gyártsanak a plakátokhoz!" Háborús bűneiért bíróság elé került. 38 kötetes naplója, mely a nürnbergi per legmegrázóbb bizonyítékai közé tartozik, részletesen tartalmazza viselt dolgait. A tárgyaláson megbánást tanúsított, de az akasztófát nem kerülhette el, ő valóban bűnös is volt, megérdemelte.

Karl-Hermann FRANK	FRANK, Karl-Hermann (1898-1946)
	Szudétanémet politikus, SS-Gruppenführer. Az első világháború végén az osztrák hadseregben harcolt. Üzleti vállalkozásának csődje után csatlakozott a szudétanémet náci párthoz, ahol gyakorlatilag a második embernek számított. 1937-ben a cseh parlament tagja lett. A Szudétavidék annektálása, majd Csehország megszállása után magas tisztségeket töltött be a náci pártban. Rendőrfőnökként az erélytelennek tartott Neurath mellett, majd a "vaskézzel" kormányzó Heydrich segítőjeként a terror alkalamazásától sem riadt vissza. Heydrich meggyilkolása után ő rendelte el a megtorló intézkedéseket: a letartóztatásokat, kivégzéseket, Lidice és Lezaky lerombolását. Később a névleges vezető, Frick helyett továbbra is az ő kezében maradt a gyeplő. A háború végén az amerikaiak átadták a cseh hatóságoknak. Háborús bűneiért halálra ítélték, és nyilvánosan felakasztották, ő valóban bűnös is volt, megérdemelte.

GOEBBELS	GOEBBELS, Joseph Paul (1897-1945)
	Német politikus. Jelentéktelen újságíróból küzdötte fel magát a náci vezetők közé. 1924-tol párttag, 1926-tól Berlin pártvezetője. 1928-tól képviselő, 1933-tól propagandaminiszter. Minden eszközt bevetett a náci ideológia népszerűsítése érdekében. Ellenőrzése alatt tartotta a sajtót, a rádiót, a színházakat és a filmgyártást. A háború kezdeti idoszakában a német csapatok dicsoségét zengte sajtója, a sztálingrádi vereség után pedig eros kontroll alatt tartott, manipulált tudósításokban számolt be a részsikerekrol, a "frontok kiegyenesítésérol". 1944-ben Goebbels hirdette meg a "totális háború"-t, melynek során többek között megnövelték a munkaidot, lerövidítették az oktatást. A végsőkig kitartott Hitler mellett, akinek halálát követően, miután hat gyermeküket megmérgezték, feleségével együtt öngyilkosságot követtek el.
Politikusi pályafutása alatt Goebbels részletes, több kötetre rúgó naplót vezetett, mely érdekes betekintést nyújt a náci elit életébe. Ő és Himmler volt az aki Stauffenberg és társait elfogatta és kivégeztette, ő kényszerítette Rommelt is öngyilkosságra. Goebbels valóban háborús bűnös volt, megérdemelte a halált.

HEYDRICH	HEYDRICH, Reinhard Tristan Eugen (1904-1942)
	Német SS-vezető (Obergruppenführer, tábornok), Himmler helyettese. 1932-tol az SD vezetoje. A nácik hatalomra jutását követoen a titkos államrendorség (Gestapo) központi hivatalának élén áll. 1936-tól a Biztonsági Rendőrség (SIPO) főnöke, ez a szervezet fogta össze a Gestapo-t, az SD-t és a Kripo-t (bunügyi rendorséget). 1939 szeptemberében az újonnan létrejött Birodalmi Biztonsági Fohivatal (RSHA) vezetoje. A szövevényes náci állami gépezetben igen jelentos hatalomra tesz szert. Egyik fo szervezoje a zsidók kiirtását célzó ún. "végso megoldás"-nak. 1941 szeptemberétől a kényszerszabadságra küldött Neurath utódaként Cseh-Morvaország helyettes birodalmi protektora, a hírhedt "prágai mészáros". 1942. május 27-én a SOE által kiképzett cseh ellenállók Prágában merényletet követtek el ellene. Június 4-én sérüléseibe belehalt. A németek megtorlásul 1942. június 10-én legyilkolják Lidice falu férfi lakosait, a nőket és a gyerekeket megsemmisítő táborokba deportálják, a települést pedig földig rombolják.

Adolf Hitler	Adolf Hitler(1889-1945)
	1889. április 20.-án született Adolf Hitler. Osztrák származású amatőr festő. Szülővárosából előbb Bécsbe költözik ahol sikeretelenül felvételezik festőnek, majd Münchenbe költözik. Az elso világháborúban a bajor hadsereg tizedese, egy gáztámadáskor megsebesül. Kétszer is felterjesztik vaskeresztre, de nem kapja meg, mert nem elég iskolázott. 1921-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP) vezetője. Belépésekor csak 40 tagja van a pártnak, egy hónap mulva már kétezer. Az első világháborús veserégért a zsidókat és a marxistákat tartotta felelősnek. (Nem egészen alaptalanul)-. 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben (sörpuccs), amelynek során több elvtársa is életét veszti. Ötévi várfogságra ítélték, de 9 hónap múlva már szabadult. Börtöben írta meg híres könyvét, a Mein Kampf-ot, amelyben egy önéletrajz és programnyilatkozatt is egyben. Németország birodalmi kancellárja 1933-tól, majd Hindenburg elnök halála (1934.08.02) után az elnöki és miniszterelnöki funkció egyesítésével vezére (Führer). 1933-tól egyszemélyi hatalmat épít ki - csakúgy mint Sztálin, Roosevelt, Mussolini, sőt a háború idején Churchill is. Diktatúrája hivatalos politikává tette a zsidóság kitelpítését Európából.
Könyörtelenül üldözte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunistákkal, de a polgári ellenzékkel, sot saját pártján belüli ellenlábasaival is leszámolt. 1935-től a német véderő főparancsnoka. Intenzív fegyverkezésbe kezd. 1938-ban Ausztriát, 1939-ben Csehszlovákia egy részét kebelezi be, de a fegyver nélküli hódításokat 1939-től háború követi. Hogy bebiztosítsa magát, még legnagyobb ideológiai ellenfelével, Sztálinnal is hajlandó volt paktumot kötni. Lengyelország megtámadása után Anglia és Franciaország is hadat üzent a németeknek. 1940-ben Hitler megindította szintén gyorsan véget ért nyugat-európai hadjáratát. Franciaország kapitulációját követően remélte, hogy békét köthet Angliával, de Churchill nem törődve azzal, hogy ez mennyi emberéletbe kerül, folytatta ellene a harcot. 1941 nyarán arra kényszerült, hogy megelőző támadást índítson a Szovjetunió ellen. A kezdeti sikerek után nyilvánvalóvá vált, hogy Németország erejét meghaladja egy kétfrontos háború. Miután Moszkva előtt megállították hadseregét, nem bízván tábornokaiban, maga vette kezébe a hadsereg irányítását. Szinte ezzel egyszerre hadat üzen az USA-nak is. 1942-ben a német csapatok újabb szovjet területeket foglalnak el, de folyamatosan utánpótlási nehézségekkel küzdenek. Afrikában az el-alameini, európában a sztálingrádi csata hozza el a fordulatot. Hitler ezt követoen minden vereség mögött árulást lát, pedig a vereségek fő oka az általa elkövetett stratégiai hibák. 1944 júliusában, látva Németország kilátástalan helyzetét, a sokadik Hitler-ellenes összeesküvés aktív lépésre szánja el magát. A Füher könnyű sebesüléssel vészeli át a Stauffenberg által elkövetett bombamerényletet. Berlin ostromának utolsó napjaiban a bunkerben feleségül veszi Eva Barunt, majd 1945. április 30-án mindketten öngyilkosságot követnek el.

Himmler	HIMMLER, Heinrich (1900-1945)
	Német SS-vezető. 1923-ban csatlakozott a nácikhoz. 1929-ben megszervezi Hitler testőrségét, az SS-t, melynek vezetője (Reichsführer-SS) volt 1945-ig. 1934 júniusában a Röhm által vezetett SA félreállítása után ("hosszú kések éjszakája") az SS vált a nácik meghatározó rendőri erejévé. 1936-tól Himmler a politikai rendőrség vezetője. A szövevényes náci állami gépezetben az általa felügyelt szervezetek üldözték a rendszer ellenségeit, e hivatalok közül a legrettegettebb a Gestapo volt. Nemcsak politikai ellenfeleiket üldözték, hanem a faji alapon zsidónak minosített, hivatalosan ellenségnek nyilvánított embereket is. Himmler irányításával építették ki a koncetrációs táborok hálózatát. A második világháború kitörése után a megszállt területeken is üldözték az ellenállókat, a baloldal szimpatizánsait és a zsidóságot. Rövidesen haláltáborokat hoztrak létre, melyekben az rezsim által ellenségnek tekintett embereket gyilkolták meg az SS irányításával.
1943-44-ben Himmler volt a belügyminiszter is. A Hitler ellen 1944. július 20-án Stauffenberg ezredes által elkövetett merénylet után kegyetlen módszereket alkalmazva az ő vezetésével számolták fel az összeesküvést. 1944-től a németországi csapatok főparancsnoka, ebben a minőségében hibát hibára halmozott. A háború végén megpróbált különbékét kötni a nyugati szövetségesekkel, ezért Hitler kizárta a pártból és minden tisztségétől megfosztotta. 1945 májusában a britek fogságába kerülve öngyilkos lett.

Ley	LEY, Robert (1890-1945)
	Német vegyész, politikus. A kezdetek során csatlakozott a náci mozgalomhoz, hamarosan Köln Gauleitere lett. A hatalomátvétel után Hitler Leyt bízta meg a szakszervezetekkel való kapcsolattartással. Megalakult a Német Munkafront, amely a munkásokat a maximális teljesítményre buzdította, de gondoskodtak a jólétükről is. Ley létrehozott egy olyan szervezetet is, amely még a szabadidő eltöltését is szervezetten segítette. Rengeteg ember számára tette lehetővé az üdülést, sportolást, sőt a munkások is részt vehettek oceánjáró utazásokon. Az opera, a színház sem maradt a felsobb rétegek kiváltsága. Az összeomlás után Leyt letartóztatták, háborús bünnel vádolva. A nürnbergi per kezdete előtt cellájában felakasztotta magát. Hát valóban nagy háborús bűn, ha a német munkás üdülni mehet...

Schellenberg	SCHELLENBERG, Walter (1910-1952)
	Német jogász, hírszerző, SS-tábornok. Fiatalon kapcsolatba került a náci mozgalommal, 1933-ban belépett a pártba és az SS-be. Ezután röviddel beszervezi a titkosszolgálat, ahol Heydrich bizalmasaként szédületes karriert fut be, ő lesz a legfiatalabb német tábornok. Dolgozik a belföldi kémelhárításnál és a külföldi hírszerzésnél is. 1944-től a feloszlatott Abwehr bizonyos funkciói is irányítása alá kerülnek, így ő vezeti az egységes hírszerzést és elhárítást. A háború végén Himmler utasítására tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel, de a megbeszélések eredménytelenek maradnak. 1949-ben háborús bűneiért börtönbe került, de 1950-ben szabadlábra helyezték. Súlyos betegségben hunyt el Olaszországban...

Seyss-Inquart	SEYSS-INQUART, Arthur von (1892-1946)
	Osztrák jogász. Kapcsolatban állt az osztrák nácikkal. 1938 elején belügyminiszterként tevékenyen részt vett az Anschluss előkészítésében. Márciusban néhány napig kancellár, majd Ostmark (a Német Birodalomhoz csatolt Ausztria) birodalmi főbiztosa. 1939-ben tárca nélküli miniszter. Lengyelországban Hans Frank helyettese, majd 1940-től hollandiai helytartó. Korlátlan hatalommal rendelkezett, közremuködött 117 ezer zsidó deportálásban, és 5 millió holland állampolgárnak kényszermunkára fogásában. A holland gazdaságot teljes egészében a harmadik birodalom kiszolgálásának rendelte alá. 1945 májusában kanadai csapatok fogságába esett. A nürnbergi perben halálra ítélték és kivégezték...

Veesenmayer	VEESENMAYER, Edmund (1904-1977)
	Német diplomata, SS-tiszt. Eredetileg közgazdász volt. 1932-tol volt tagja a náci pártnak. Több különleges megbízatást teljesített a külügyminisztériumnak illetve az SS-nek. Ezek során felmérte a kelet-európai gazdasági és politikai állapotokat, többek között 1943-ban Magyarországról is hosszú jelentést készített. Hitler 1944. március 19-én teljhatalmú magyarországi megbízottnak és német követnek nevezte ki. A hadseregen kívül minden megszállóero felett (pl. Gestapo) rendelkezési joga volt. Szerepet játszott a németellenes személyek üldöztetésében és a zsidóság deportálásában. Segítséget nyújtott a nyilas hatalomátvételhez. 1945-ben a szovjetek fogságába került. A nemzetközi katonai törvényszék 20 év börtönre ítélte, de büntetését előbb felére csökkentették, 3 év elteltével pedig szabadlábra helyezték, valójában ő a felelős mindazért, amiért sok magyart kivégeztek és ő három év börtönnel meguszta. Többek között a zsidók deportálásáért is őt terheli a felelősség és sok keresztény magyar elhurcolásáért is.