|
Amerikai
vadászgépek
|
|
|
Szárazföldi
vadászok
|
|
|
P
36
|
|
|
 |
A
P-36-os érdekessége, hogy a Curtiss gyár mérnökei saját elhatározásból
(tehát nem megrendelésre) kezdték el tervezni. Ez volt az USA első
korszerű egyfedeles vadászgépe. A prototípus 1935-ben repült eloször,
majd erősebb motorral szerelt változata hadrendbe is került. Sokat
szállítottak exportra, és külföldön is gyártották. Kiválóan helytállt
a háború első szakaszában: a francia pilóták a Luftwaffe ellen is
szépszámú gyozelmet könyvelhettek el vele. |
A RAF által átvett
példányok főképpen a burmai hadszíntéren repültek. A háború második szakaszában
fokozatosan felváltották a P-40-es család képviselői, melyek ezen típus
továbbfejlesztéseként jöttek létre. |
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor: 1 db
Pratt & Whitney R-1830-17, 1217 LE |
Sebesség: 500
km/h (3050 m-en) |
| Súly: 2096
kg (üresen) ; 2726 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
10270 m |
Hatótávolság:
1320 km |
| Fesztávolság:
11,37 m |
Hossz:
8,69 m |
Magasság:
2,82 m |
| Fegyverzet:
1 db 12,7 mm-es és 3 db 7,62 mm-es géppuska |
|
|
|
P
38
|
|
|
| A
Lockheed cég első katonai repülőgépe, mely rengeteg újítást tartalmazott.
1937-ben kezdték el tervezni, és 1939-ben készült el a prototípusa.
Az első néhány kísérlet kudarccal végződött, de mivel a gép nagyon
nagy hatótávolságúnak bizonyult, 1941-ben mégis megkezdődhetett a
gyártása. Ez a lépés az elért eredmények alapján kockázatos volt,
de sikeresnek bizonyult. Bár a Lightninget gyártották a legkisebb
számban a világháború alatt (kevesebb mint 10 ezer készült belőle,
ebből is kb. ezer volt a fotofelderítő-változat), mégis mindegyik
hadszíntéren megfordult, és a Csendes-óceánon több japán gépet semmisített
meg, mint bármelyik másik típus. |
 |
|
P38
hangja
|
|
|
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor: 2 db
Allison V-1710, 1425 LE |
Sebesség: 663
km/h (7620 m-en) |
| Súly: 5800
kg (üresen); 9800 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
13.410 m |
Hatótávolság:
4180 km (póttankokkal) |
| Fesztávolság:
15,85 m |
Hossz: 11,53
m |
Magasság: 2,99
m |
| Fegyverzet:
1 db 20 mm-es Hispano M2 (C) gépágyú, 4 db 12,7 mm-es Colt-Browning
MG 53-2 géppuska, 2 db 230 kg-os, 460 kg-os vagy 725 kg-os bomba,
vagy 10 db 12,7 mm-es rakéta |
|
|
|
P
39
|
|
|
 |
Prototípusa
1939-ben készült el. Ez volt az első vadászgép, amelyet orrfutóval
szereltek fel. Szintén érdekes megoldás volt, hogy a motort a pilótafülke
alatt és mögött helyezték el, hogy megnövelhessék a gép mozgékonyságát.
Az első rendelést a RAF adta fel, 1941-ben le is szállították a gépeket,
de az angol pilóták tetszését nem igazán nyerte el a modell. |
Az amerikaiak viszont
kiképzésre, illetve a földközi-tengeri és a távol-keleti hadszíntéren "élesben"
is nagy mennyiségben használták. A legyártott 9,5 ezer darabból hihetetlen,
de többet majd' 5 ezret a Szovjetunió kapott. |
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor: Allison
V-1710-63, 12 hengeres; 1325 LE |
Sebesség: 615
km/h (3350 m-en) |
| Súly: 2550
kg (üresen); 3545 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
10.670 m |
Hatótávolság:
2360 km (ledobható póttankkal) |
| Fesztávolság:
10,37 m |
Hossz: 9,20
m |
Magasság: 3,63
m |
| Fegyverzet:
1 db 37 mm-es gépágyú, 2 db 12,7 mm-es Browning géppuska v. 4 db 7,62
mm-es géppuska v. 1 db max. 226 kg-os bomba |
|
|
|
P
40
|
|
|
| A
P-40-esek alapját a P-36 Hawk/Mohawk repülőgép képezte, az ebből a
modellbol átalakított gép 1938 októberében repült eloször. A Warhawk
néven is ismert családnak különbözo motor- és sárkányváltozatai voltak,
kb. 14 ezer darabot gyártottak belőle. Legnagyobb számban a P-40N
változat került ki a frontokra. Összességében elmondható, hogy nem
volt a legjobb technikai mutatókkal rendelkező típus, de a robosztus,
megbízható repülőgép hasznos szolgálatot tett. |
 |
|
P40
hangja
|
|
| Mint
alacsony magasságban támadó vadász, ill. földi célpontok ellen küzdő
csatarepülőgépet alkalmazták. Az amerikaiak mellett szinte minden
szövetséges hatalom alkalmazta, a RAF-nál Tomahawk ill. Kittyhawk
néven volt ismert. A Szovjetunióban is nagy számban állt hadrendben. |
|
|
|
Legénység:
1 fő
|
Motor:
1 db Allison V-1710-99, 1389 LE |
Sebesség:
560 km/h (4940 m-en) |
| Súly:
2815 kg (üresen); 3780 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
10.270 m |
Hatótávolság:
1200 km |
| Fesztávolság:
11,40 m |
Hossz:
10,16 m |
Magasság:
3,76 m |
| Fegyverzet:
6 db 12,7 mm-es Browning géppuska, 227 kg bomba |
|
|
|
P
47
|
|
|
 |
- Az Egyesült
Államok az európai hadszíntér eseményeit figyelemmel kísérve már
hadbalépése előtt megkezdte egy korszerű vadászgép kifejlesztését.
A P-47-esek gyártása 1942 elején kezdődött, 1943-ban álltak hadrendbe.
A Thunderboltok nagy és nehéz, felemetes fegyverzettel ellátott
gépek lettek.
|
-
Eredetileg a csendes-óceáni hadszíntérre szánták a típust, de
Európában is bevetették, mivel nagy hatótávolsága miatt hosszasan
tudta kísérni a B-17-es és a B-24-es bombázókat.
|
|
|
- A későbbi
típusváltozatok egyre korszerűbbek és hatékonyabbak lettek, még
a sugárhajtású Me-262-esekkel is sikerrel szálltak szembe.Egyes
országokban a Thunderboltok egészen az 50-es évekig hadrendben
maradtak
|
|
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor:
Pratt & Whitney R-2800-59 Double Wasp,2535 LE |
Sebesség:
686 km/h (9150 m-en) |
| Súly:
4860 kg (üresen); 7950 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
13.400 m |
Hatótávolság:
944 km |
| Fesztávolság:
12,42 m |
Hossz:
11,01 m |
Magasság:
4,32 m |
| Fegyverzet:
6 v. 8 db 12,7 mm-es Browning géppuska; max. 1175 kg bomba v. rakéta |
|
|
|
P
51
|
|
|
| Az
amerikai cég egy 1940-es angol rendelésre kezdett dolgozni és 117
napos rekordidő alatt hozta ki a legendás gép prototípusát. 1942-re
aztán kialakult az európai hadszíntéren közismert ezüstszínu, buborék
fülketetőju gép teljes "image"-e. A Mustang legfontosabb
feladata az volt, hogy a 8. Légiflotta kötelékében a mélyen fekvő
németországi célpontok fölé kísérje az amerikai B-17-es és B-24-es
bombázókat és az út folyamán azokat oltalmazza. |
|
|
A
Mustang hangja
|
|
| Erre
a korábban elképzelhetetlen funkcióra a Mustang-ot különösen nagy
harci hatótávolsága, és az összes német vadászt meghaladó motorteljesítménye
predesztinálta. A II. világháború után a gép 55 országban futott be
karriert, kéttörzsű változata (Twin Mustang) a koreai háborúban is
harcolt. Az Old Timer repülőbemutatók nagy sztárja ma is Amerika-szerte,
sőt 1968 és 75 között gyűjtők és más magánszemélyek számára újragyártották.
A háborús időszak össztermelése 15.586 db volt. |
|
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor: Rolls-Royce
Packard-Merlin V-1650, 1695 LE |
Sebesség: 698
km/h (7640 m-en) |
| Súly: 3450
kg (üresen); 5260 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
12.770 m |
Hatótávolság:
3855 km (póttankokkal) |
| Fesztávolság:
11,28 m |
Hossz: 9,82
m |
Magasság: 4,16
m |
| Fegyverzet:
6 db 12,7 mm-es Browning MG 53-2 géppuska, 2 db 226 kg-os vagy 2 db
454 kg-os bomba, vagy 6 db 12,7 mm-es rakéta |
|
|
|
P
61
|
|
|
 |
A
P-61-es "Fekete özvegy" volt az első olyan amerikai repülogép,
amelyet eredetileg is éjszakai vadásznak terveztek. Prototípusa 1942
májusában repült először. Készült fotofelderíto változatban is. Kezdetben
a csendes-óceán térségében alkalmazták, de az év végére Európa légterében
is megjelent. Amikor 1944-ben a frontra került a már kiharcolt légifölény
miatt nem sok feladata maradt.Ennek ellenére mégis sok légigyozelmet
aratott. |
|
|
|
| Legénység:
3 fő |
Motor:
2 db Pratt & Whitney R-2800-65 Twin Wasp, 2250 LE |
Sebesség:
589 km/h (6100 m-en) |
| Súly:
10.673 kg (üresen); 16.420 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
10.090 m |
Hatótávolság:
4828 km |
| Fesztávolság:
20,14 m |
Hossz:
15,11 m |
Magasság:
4,47 m |
| Fegyverzet:
4 db 20 mm-es gépágyú, 4 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 4 db
726 kg-os bomba |
|
|
|
Tengeri
vadászok
|
|
|
Igazából,
az anyahalyókon szolgáló gépeket nem lehet elkülöniteni vadász és bombázó
tipusokra(leszámítva az átalakitott B 25-et). A Hellcat a legjobban bevált
anyahalyó támaszpontu gép majdnem 1 tonna bombát szállított. Botorság is
lett volna külön bombázó és vadász gépeket tervezni. A gépeknek egyszerre
kellet küzdeniük az ellenséges hadihalyók és a repülőgépek ellen.Miután
a gépek ledobják a bombát utánna harcolni is tudnak az ellenséges gépekkel.
|
|
|
Wildcat
F4F
|
|
|
 |
A
Wildcat első prototípusa még kétfedelu modell volt, de 1936-ban egyszárnyú
vadászgéppé alakították át. Az első szállítmányok Angliába kerültek,
ahol Martlet néven rendszeresítették, de hamarosan megjelentek az
Egyesült Államok légierejénél is. A háború kezdeti szakaszában az
USA általánosan használt vadászgépe. Később is szolgálatban maradt,
de ekkor már nem igazán számított korszerűnek, mégis légigyőzelmek
sora fűzodött a nevéhez, emellett földi és tengeri célok ellen, valamint
konvojok kíséretére is alkalmazták. 1943 januárjától a Hellcatok váltották
fel.
|
|
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor:
Pratt & Whitney R-1830, 1200 LE |
Sebesség: 525 km/h (6400 m-en) |
| Súly:
2612 kg (üresen); 3360 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
11300 m |
Hatótávolság:
1240 km |
| Fesztávolság:
11,58 m |
Hossz:
8,79 m |
Magasság:
3,63 m |
| Fegyverzet:
6 db 12,7 mm-es Browning géppuska, 2 db 45 kg-os bomba |
|
|
|
Hellcat
F6F
|
|
|
| A
Wildcat megnövelt méretű és teljesítményű, erősebb motorú változataként
jelent meg a Hellcat típus. A csapatokhoz 1943-ban került ki, és szinte
azonnal elkezdodött látványos sikersorozata. Európában és a Távol-Keleten
is alkalmazták, de leghatásosabban a japánok ellen vetették be a csendes-óceánon.
Az amerikaiak légigyőzelmeinek háromnegyedét ez a típus érte el (mármint
a tengeren), minimális veszteségek árán. Rengeteg F6F-et gyártottak,
a változatok nem sokban tértek el, a késobbi verziók már nemcsak vadászként,
hanem vadászbombázóként is sikeresek voltak. |
 |
|
|
|
| Legénység:
1 fő |
Motor: 1 db
Pratt & Whitney R-2800-10W Double Wasp 2028 LE
|
Sebesség: 611
km/h (7130 m-en) |
| Súly: 4273
kg (üresen); 6464 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
11185 m |
Hatótávolság:
1520 km |
| Fesztávolság:
13,06 m |
Hossz: 10,24
m |
Magasság: 3,99
m |
| Fegyverzet:
6 db 12,7 mm-es Browning géppuska, vagy 2 db 20 mm-es gépágyú és 2
db 12,7 mm-es géppuska; 6 rakéta vagy 907 kg bomba |
|
|
|
Corsair
|
|
|
 |
Érdekes
módon a II. világháború legnagyobb méretű vadászgépe éppen a hellyel
mindig is szűkölködő haditengerészet legjobban bevált típusa lett.
Bár a prototípus már 1940 nyarára készen állt, a tengerészet mégis
csak 1942-ben tudta szolgálatba állítani a jellegzetesen egyszínű,
tengerkék gépet. |
A nyomasztó japán Zero-fölény
miatt már igen sürgető volt. Az alacsony támadásban is kiváló gépet a japánok
méltán nevezték el "Süvítő halál"-nak, fő sikereit mégis vadász
feladatkörben aratta. A japán kapituláció napjáig több, mint 2000 japán
ellenséges gép lelövését igazolták a Corsair-ek. A Hellcat vadászokkal együtt
az F4U Corsair a háború végéig biztosította a Csendes-óceán térségében a
légifölényt, de utolsó változatai még Koreában is sikerrel szerepeltek.
1952 karácsonyáig összesen 12.681 gép gördült le a gyártósorról és ebből
több, mint 10.000 darab a világháborúban is küzdött. (Tehát csak minden
ötödik pilóta lőtt le egy japán gépet) |
|
|
| Legénység:
1 fo |
Motor:
Pratt & Whitney R-2800-8W, 2250 LE |
Sebesség:
668 km/h (6090 m-en) |
| Súly:
3944 kg (üresen); 5032 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
11.280 m |
Hatótávolság:
2510 km (2 póttankkal) |
| Fesztávolság:
12,49 m |
Hossz:
10,17 m |
Magasság:
4,57 m |
| Fegyverzet:
6 db 12,7 mm-es Browning MG 53-2 géppuska, 2 db 545 kg-os bomba, vagy
8 db 12,7 mm-es rakéta |
|
|
|
Daouglas
SBD Dauntless
|
|
|
1939-ben
rendelte meg az első sorozatot az amerikai haditengerészet ebből a
bombázó és felderítő repülőgépbol. Nem volt igazán kiemelkedő tulajdonsága,
sőt, az USA háborúba lépésekor már tulajdonképpen elvaultnak volt
mondható, ráadásul kimondottan nehéz volt vezetni. Paradox módon mégis
a második világháború egyik leghíresebb típusa.
|
 |
SBD-k voltak ugyanis
azok a zuhanóbombázók, melyek koordinálatlan, minden szabályzatnak és előírásnak
ellentmondó támadásukkal néhány perc alatt lángoló roccsá változtatták a
japán flotta 3 anyahajóját Midway mellett. Az is tény, hogy az anyahajók
védelmét ellátó típusok közül az SBD-k veszteségi mutatója volt a legjobb.
Torpedóval szerelt változatát sikerrel használták tengeralattjárók ellen.
Gyártását 1944 nyarán fejezték be. A hadsereg a Stuka sikereibol tanulva
több zuhanóbombázóval is kísérletezrett, végül az SBD-k mellett döntött.
Az A-24 néven rendszeresített modellt végül inkább kiképzésre és felderítésre
használták. A szabad francia légierő Délnyugat-Franciaország térségében
vetette be. |
|
|
| Legénység:
2 fő |
Motor:
1 db 9 hengeres Wright R-1820-60 Cyclone, 1200 LE |
Sebesség:
403 km/h (4210 m-en) |
| Súly:
2965 kg (üresen); 4318 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
7680 m |
Hatótávolság:
2519 km (max.) |
| Fesztávolság:
12,66 m |
Hossz:
10,09 m |
Magasság:
4,14 m |
| Fegyverzet:
2 db 12,7 mm-es és 2 db 7,62 mm-es géppuska, max. 1021 kg bomba |
|
|
|
Helldiver
|
|
|
 |
Tervezése
1939-ben kezdődött, prototípusa 1940-ben készült el, de balesetet
szenvedett. A későbbiek során a tervet állandóan változtatták, majdnem
900 nagyobb módosítást eszközöltek. Szériagyártása 1942-ben indult
meg, első bevetésére a következő évben került sor. A nehezen meginduló
gyártás miatt viszonylag kevés készült belőle, de a típust a szakértők
hamarosan "a világ legjobb zuhanóbombázója"-ként kezdték
el emlegetni. |
Főként a haditengerészet
alkalmazta, a csendes-óceáni hadszítéren a Dauntlesseket váltották fel vele.
Az USAAF (a szárazföldi légierő) is rendelt belőle, ott a SB2C-1 változatot
A-25A típusjelzéssel állították hadrendbe, és alacsonytámadásokra használták.
|
|
|
| Legénység:
2 fő |
Motor:
Wright R-2600-20 Cyclone; 2200 LE |
Sebesség:
473 km/h (5100 m-en) |
| Súly:
4720 kg (üresen); 6380 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
8930 m |
Hatótávolság:
3080 km |
| Fesztávolság:
15,18 m |
Hossz:
11,18 m |
Magasság:
4,01 m |
| Fegyverzet:
2 db 20 mm-es gépágyú; 1 db 12,7 mm-es Browning géppuska; max. 454
kg bomba v. torpedó |
|
|
|
Avenger
|
|
|
| Az
Avenger prototípusa 1941-ben repült eloször. Elso harci bevetésére
a midwayi csatában került sor. Kiváló torpedóveto repülogépnek bizonyult,
foként anyahajókon szolgált. A Grumman gyár (TBD jelzéssel) és a GM
(TBF) is gyártotta, sokat adtak át belole a briteknek, akik bombázóként,
aknaszóróként is használták, sot, Németországban csatarepüloként is
bevetették. Különbözo változatai a háború után is hadrendben maradtak.
|
 |
|
|
|
| Legénység:
3 fő |
Motor:
1 db Wright R-2600-8 Double Cyclone, 1850 LE |
Sebesség:
434 km/h (3360 m-en) |
| Súly:
4580 kg (üresen); 6200 kg (harckészen) |
Csúcsmagasság:
7005 m |
Hatótávolság:
3090 km |
| Fesztávolság:
16,50 m |
Hossz:
12,20 m |
Magasság:
5,00 m |
| Fegyverzet:
3 db 12,7 mm-es és 2 db 7,62 mm-es Browning géppuska, max. 908 kg
bomba vagy 1 db torpedó vagy 8 db rakéta |
|
|